Nemzeti Összetartozás Emléknapja2012.06.05.

2012. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Emléknapja alkalmából minden tárnoki óvodás összegyűlt az Egészségház mögötti focipályán, és közös játékokkal, valamint piros, fehér és zöld lufik felengedésével ünnepelt.

Zsuzsa néni mondott néhány szót az eseményről, hogy „miért is jöttünk” így össze?
Majd egy hatalmas nagy kört alakítva, eljátszottuk a Fehér liliomszál kezdetű dalos játékot.
Az éppen arra járók kíváncsian figyeltek bennünket, hogy mi történik? Hisz ennyi kisgyerek, így együtt színesebbnél-színesebb pólókban tündökölve aligha volt látható.
Úgyhogy látványosságnak is fantasztikus volt.Ezután nemzeti színű lufikat engedtünk szélnek szabadjára.
S végül egy hatalmas Földet ábrázoló térképre, piros, fehér, zöld festékkel minden kisgyerek az ujjával nyomott egy pöttyöt. Ez jelképezi azt, hogy a Föld minden táján élnek honfitársaink.
Hát mi így emlékeztünk ezen a napon az összetartozásról a Földön élő összes magyarról, s magunkról. Óvodás szinten!
Reméljük, hogy emlékezetes marad ez a nap gyermekeink számára, újabb élménnyel tudtuk őket megörvendeztetni!

Böhm Lászlóné

Zöld csoport

  

 

 

 

 

 

 

 

       

 

 

 

 

 

 

 

 

Képek az eseményről itt

és itt

Kirándult a Sárga csoport2012.05.28.

Ennek a hétnek az időjárása, sajnos nem kedvezett a kirándulásoknak. A Sárga csoport se tudott Százhalombattára menni. Hétfőn új úti célt kellet választanunk, ha nem akartuk lemondani a kis csapat túráját.

Érdre esett a döntés. Tömegközlekedéssel utaztunk a szomszéd városba május 24-én, csütörtökön. Már az utazás is izgalommal és kíváncsisággal töltötte el a gyerekeket. A buszról leszállva elsétáltunk a játszótérre. A gyerekek örömmel vették birtokba a játékokat, közben előkerültek a  nassolnivalók, innivalók. Tíz órára átsétáltunk a Földrajzi Múzeumba, ahol Edit néni "világ körüli utazásra" hívta gyerekeket. Nagyon sok érdekes dolgot hallottunk és a kiállítást is érdeklődve nézték a gyerekek. Az előadás gyerek közeli volt és sok információt tartalmazott.

A múzeumi látogatás után fagyizni mentünk. Igaz, hogy fáradtan szálltunk fel a buszra, de megérte, mert újabb tapasztalatokkal és élményekkel gazdagabban tértünk haza.

Nagyné Kovács Szilvia    

Sárga csoport

Még több kép itt

A Kék csoport kirándulása2012.05.28.

Már sokszor bebizonyosodott, hogy összetartással, lelkesedéssel egy életre szóló élményt adhatunk gyermekeinknek. Így történt ez a Kék csoport kirándulásakor is. Ne gondoljanak semmilyen csillogó- villogó helyre, épp ellenkezőleg. Olyan helyen jártunk, ahol hatalmas tér, rengetek épület, sok kedves ember várt minket, néha orrfacsaró bűzzel, máskor a kamilla finom illatával hívogatva a felfedezésre.  A csoport Anasztázia tanyára kapott meghívást.
Az idő nem volt ragyogó, de épp annyira csepergett, hogy még élvezetesebbé tette a kirándulást. Szülői segítséggel jutottak a gyerekek a Tanyára, az autóban már izgatottam viháncoltak, „Ma valami különleges fog történni”.
A Tanya bejáratánál fogadtak minket Bradley szülei, ahol megnézhettük, hogyan fejik a teheneket. Nehéz elképzelni, hogy is jut a poharunkban a tej és mi közelről láthattuk, ahogy gépekkel szivattyúzzák a tejet a hatalmas tartályokba. Újdonságként hatott ránk, hogy mekkora is egy tehén, mivel sokan még nem láttunk élőben tehenet, hát állíthatom, hogy óriási.
A csapatunkat egy sereg figyelmes ember kalauzolta, segítette a nyitott faháznál, így nem volt gond a tűzrakás, bogrács felállítás. A szülők főztek, a Marika néni felügyelte a gyerekeket, Anikó néni irányította a fiatalságot. Minden olajozottan haladt a tökéletes nap felé.
Az élményeket tovább gazdagította, hogy Ben (Bradley apukája) egy hatalmas Jhon Deere traktorral parkolt le és természetesen mindenki felmászhatott rá és kipróbálhatta, milyen is a vezetőfülkéből a világ. Őszinte leszek az én szívem is megdobbant, mikor felültem, persze fiam révén már van traktor előképzettségem. A gép nagysága, ereje, monumentális jellege lenyűgözte a gyerekeket.
A fiúk nehezen szakadtak el a géptől, mikor pulyalátogatóba indultunk. Tudtátok, hogy a pulykának milyen furcsa csőre van és, hogy azt mondja Rút, számomra elég rút szegény teremtmény. Edináék hobbiból tartanak pulykákat, megmutatták, a kelltetőt és a kibújt kispulykákat (ők pelyhes, sárga kis jószágok, gyönyörűek). Kicsit sokkolta a tollas sereget a rengetek újacska, szerintem életükben nem láttak annyi gyereket.
Ben megmutatta, hol tartják az állatok takarmányát. Hatalmas csarnok, ahol a kukoricán való fetrengés volt a csúcs. Még most is esik ki a fiam nadrágjából pár szem, amit elrakunk emlékbe. Megnézhettünk pár növendék borjút, akik gazdát cserélnek és egy kis bébit, aki 30 perccel látogatásunk előtt született. Anyukája nagyon féltette őt, így inkább odébbálltunk.
Ebédig kitartott a boborékfújó, a traktor, az erdő, a frissen kinyílt bodza, kamilla illata. A bográcsban készült paprikás krumplinak nincs párja, még a válogatósak is szívesen majszoltak. Elröppent az idő, a búcsúzás nehéz, Botond szerint holnap is eljövünk majd.
Bepillantást kaptunk a tanya életébe, persze csak messziről. Hiszen sok munka van egy ilyen gazdaságban, amit nem is gondolnánk! Biztosan állíthatom, hogy mindenki élvezte a kirándulást, ami az Óvodától 10 perces autóútra volt.   Ebből is tanulság, nem kell beutazni a fél világot, hogy gyermekeink arcán őszinte örömöt lássunk!
Köszönjük Bradley szüleinek, hogy lehetővé tették számunkra a kirándulást. Anikó néninek, Marika néninek, hogy irányították az akciót. Bendegúz, Tamás, Marci, Zsófi szüleinek és a többi szülőnek, hogy munkájukkal hozzájárultak ehhez a kellemes naphoz! Remélem sok ilyen kirándulásunk lesz még!

Forgács Móni

Kék csoportos szülő

További fotók a kirándulásról itt

Gyermeknap a Hétszínvirág Tagóvodában2012.05.28.

Nagy meglepetésben volt része óvodásainknak május 21-én, hétfőn reggel. A Kölyökidő Alapítvány ajándékaként légvárazás és arcfestés tette színessé délelőttünket.


Csoportonként vehették birtokba a gyerekek az udvaron felállított légvárat, ahol aztán kedvükre ugrálhattak. Majd, aki szerette volna kívánsága szerint kifestették arcát. Így cicusok, pillangók, kutyák, tigrisek, kalózok, pókemberek, virágok lepték el az udvart.
A Szivárvány csoportos Bézi Gábor jóvoltából minden gyermek elfogyaszthatott egy finom jégkrémet is. Köszönjük a támogatást!


Panyik Mihályné
Kék csoport

Képek a délelőttről itt

Zöldek a Zöldben2012.05.23.

Május 19-én, reggel 9-kor találkoztunk a Beethoven-park bejáratánál. Szülők, gyerekek, Zsuzsa néni, Éva néni, Nelli néni, sőt még régi óvodásaink is: Nórika és Dórika, és Gabi bácsi is ott volt. Szép számmal gyűltünk össze, hogy együtt bejárjuk ezt a gyönyörű parkot.
Szebbnél- szebb, magasabbnál-magasabb fák alatt haladtunk. A tó is hívogatóan figyelt felénk, és egy lankás domb lehetőséget adott a szaladgálásra. Békák kuruttyolása, madarak csicsergése törte meg a csendet. A „három lukú híd” akadályt jelentett a gyerekek számára, de ők ezt is sikeresen vették, azonnal megmászták. Akinek egyedül nem sikerült, apukája szívesen segített. Egy árnyas ösvényen haladtunk tovább, elértünk a "koncertteremhez”. Itt aztán mindenki elővette kis elemózsiáját, s jóízűen falatozott. Minden kisgyerek megkínálta a többieket és a felnőtteket is. Ez is élményszámba ment, hogy ők már ezt is tudják.
A tavon éppen egy vadkacsapár úszott, de Alexandra nagy bánatára lemaradt róla. Volt is pityergés, csak nehezen lehetett megvigasztalni. De a híd, amin átkeltünk feledtette  vele nagy „bánatát”. No, meg az Óvodamúzeum. Annyi érdekes, régi játékot, eszközöket láthattunk ebben a picike múzeumban! Olyan tárgyak ezek, melyekkel még nagy- ill. dédszüleink játszhattak egykoron.
Itt már fáradni kezdett a társaság, s a szökőkútnál rövid pihenő után a kijáratot vettük célba. Kellemes, jó hangulatú délelőttöt töltöttünk el együtt, remek alkalom volt a kötetlen beszélgetésekre, egymás megismerésére.
Köszönjük mindenkinek a részvételt!

 

Böhm Lászlóné
Zöld csoport

Képek a délelőttről itt

Anyák és Apák napi műsoros délután a Piros csoportban2012.05.21.

Idén is meghívtuk a nagymamákat, anyukákat és apukákat Anyák és Apák napi műsoros délutánunkra a Piros csoportba. Fontosnak tartjuk az édesapák szerepét is a család életében, ezért tavaly óta őket is ünnepeljük, s invitáljuk erre az eseményre.
A készülődés már az ünnep előtt néhány héttel elkezdődött, kiválasztottuk a mesét, verseket, dalokat. Elkészítettük a díszletet, jelmezeket, fejdíszeket. Nagy izgalommal telt az ajándékkészítés is. A nagymamáknak tulipánokat hajtogattunk, édesanyáknak tulipános képet „körmöcskéztünk”, az édesapáknak pedig zsugorkából kulcstartót készítettünk.
A próbák remek hangulatban teltek, az ovisok élvezték, hogy valamely figura „bőrébe bújhatnak”, könnyen azonosultak a szereppel, szinte mindenki tudta az összes szereplő szövegét, így nem jelentett akadályt egy-egy hiányzás sem.
A délután A só c. mese dramatizálásával kezdődött, melyet átéléssel, könnyedén, szórakoztatóan adott elő a csoport.

Majd a köszöntő versek, dalok következtek, melyet a szülők, nagyszülő elérzékenyülve hallgattak végig. A tapsvihar után öröm volt nézni a vendégeinket, az ajándékozás megható pillanatában. Köszönjük, hogy ilyen sok hozzátartozó eljött a Piros csoportosok utolsó sad Anyák és Apák napi délutánjára.

„Közkívánatra” a versek:

Mentovics Éva:
Köszönöm Nagymama


Bármi bánat érte lelkem,
könny áztatta szemedet.
Örömömben, vígságomban
szemed velem nevetett.

Megtanítasz minden jóra,
repítesz a nagy hintán.
Rajtakapsz egy huncutságon,
szemed vígan kacsint rám.

Ha elestem, felemeltél,
megpusziltad sebemet.
Minden egyes mozdulatod
áthatja a szeretet.

Elmesélném, mért szeretlek?
Bíz, azt estig mondhatnám.
Köszönöm, hogy itt vagy nekem
édes, drága nagymamám!

Mentovics Éva:
A legdrágább anyukának


Ezernyi kis apró jellel
tudattam, hogy létezem.
Számlálgattad a napokat,
vajon mikor érkezem?

Később aztán ágyam mellett
álmot hozott szép dalod.
Hogyha néha nyűgös voltam,
karod lágyan ringatott.

Mint napfény a fellegek közt,
szivárvány a rét felett,
úgy hinted szét éltet adó,
melengető fényedet.

Akárhányszor születnék is,
nem kellene más nekem,
azt kívánnám századszor is,
mindig, mindig légy velem.

Kezemben e kis virággal
tiszta szívből kiáltom:
Te vagy nekem a legdrágább
Anyuka a világon.


Apukámnak


Bár ez a mai nap anyák napi ünnep,
ám apukáinkról se feledkezünk meg!
Mert nem csak anyucit szeretem én csupán.
Téged is imádlak, drága apucikám!
Apa kell, akkor is, ha valami nehéz.
Vele a családunk így lesz kerek, egész.
Hogyha mesélsz este, s mondod nekem, csi-csit
Ne haragudj, hogyha huncut vagyok kicsit,
és soká alszom el, kis szám kérdez,  gagyog,
mert ott vagy mellettem, s akkor boldog vagyok.
Mert apa erős vagy, s magas, mint a hegyek.
Várom már, hogy nálad biztonságban legyek.
Ha titeket látlak, kis szívem megdobban,
s nem tudok dönteni, kit imádok jobban.
Várom a szombatot s a vasárnapokat,
hogy veletek legyek nagyon - nagyon  sokat.

Magyar Erika

Piros csoport
 

<< Előző 3 4 5 6 7 8 9 Következő >>